Egy találós kérdéssel kezdeném:

Vajon mi a közös, a Hári János hetilapban, Cs.Horváth Tiborban, a Diafilmekben és Tulipános Fanfanban? 

Amit szinte minden gyerek akik diafilmeken nőttek fel, és a történetek végén szinte egyszerre kiáltotta:

 Olló !  - kiáltottuk mindnyájan...

(Ja, Fanfan karddal szabdalt.) :-)

Eddig szinte minden csapból az folyt, hogy Cs.Horváth - féle magyar Hungarikum, az ollós képregények.

Ássunk bele az ügybe!!!

... 

"Amerika gazdagságával, építkezésének pazarságával, a lakásberendezés modernségével és általában a technika vívmányainak felhasználásával büszkélkedhetik. Az óvilág, Európa, ezen a téren alig tudja követni az Újvilágot. Viszont Európa továbbra is vezet a művészetek terén. Csak egy művészet van, amelyben Amerika első helyre küzdötte fel magát és ez a rajzművészet. Amerikában élnek a világ legnagyobb rajzoló és illusztráló művészei. A rajz- Amerika nemzeti művészete. A hatalmas amerikai filmipar csakhamar szolgálatába állította e kiváló rajzolókat. így keletkezett a trükk-film. Walt Disney Miki-egere megtalálta az utat az egész világ szívéhez. Röviddel rá egy amerikai lapszerkesztőnek az az eszméje támadt, hogy a trükk-filmet átviszi a moziból az újság hasábjaira.. Eszméje példátlan sikert aratott. Így keletkezett a képregény. Ma már nincs olyan amerikai újság, mely ne közölne képregényeket. Nem is egyet, hanem négyet-ötöt egyszerre, folytatásokban. Ez ma elmaradhatatlan része az amerikai újságnak." 

/Délmagyarország, 1936. december 25. Dr. Kaposi Gvörgy/

"Nálunk egy új hetilap, a Hári János szerezte meg a leghíresebb amerikai regények közlési jogát. A Hári János egészen eredeti újság. Valóban újság, mert új és újszerű minden, amit hoz. Friss, kalandos szellem hatja át. A modernség, a technika vívmányainak a szeretete. A Hári János minden száma több képregényt közöl párhuzamosan. Az egyik képregény a legendás hírű kanadai lovascsendőrök világába vezeti az olvasót. Zane Grey írta a szövegét. Igazi írói fantáziával mutatja be a kanadai telepesek kalandos életét és küzdelmeit."

/Délmagyarország, 1936. december 25. Dr. Kaposi Gvörgy/

Hári János az Ifjúság hetilapja 1936. novemberében látta meg a napvilágot. Külső információk szerint összesen 41 számot élt meg, amiből az utolsó pár számban már csak ismétlések voltak. Lehetne találgatni, hogy mi okozta a bukást, vagy véget... Lehetne akár rögtön, két teóriám is ebben a dologban:

1. Nem is szereztek jogot, és cirka háromnegyed év múltán elfogyott az amerikai forrás, így még mentőővként, időhúzásra, próbálkoztak ismétléssel, míg újra indul a szekér, de nem jött össze.

2. Megszerezték ugyan a jogokat a közlésekre, de a King Feature Syndicate látva a felhasználás formáját, dobott egy hátast és elállt a további közlések engedélyezésétől. 

Ez a lap szombatonkénti megjelenésével hozta kis hazánkba az amerikai napilapok képregény sztripjeit. Zane Greynek, a vadnyugat krónikásának története, a King, a kanadai lovascsendőr a tengerentúli megjelenéssel egyidőben volt olvasható nálunk is. Vagy majdnem egyidőben... 

Na akkor hogy is van ez? Szerintem van az vagy másfél év csúszás is!

Kiss Feri által ismert a Hári Jánosban leközölt King a kanadai lovascsendőr első oldalát használjuk. Jobb alsó képkocka, ha nagyítjuk sikerül kibogozni az évet és a jogtulajdonost : 1935 és King Feature Syndicate. Ha szemünk elindul szintén ennek a képnek a jobb sarkába, akkor észre kell vennünk, hogy ott számok vannak: 2-17. Az amerikai csíkképregények, sztrippek bevett szokása, hogy ha előbb készült mint megjelent volna (lásd Alex Raymond 1956. szeptember 6.-án halt meg, mégis aláírásával még szeptember végén is lehetett találkozni a napilapok oldalai),  mindig a napilapokban való megjelenés dátumát, hónap és napot jegyezték valamelyik képkockában.

Akkor ott tartunk, hogy van egy évünk, 1935, és van egy számsor 2-17, azaz február 17. Nézzünk utána. Stephen Slesinger létrehozta, Zane Grey története alapján King of the Royal Mounted képregényfiguráját Allen Dean rajzaival. Ez az amerikai képregénytörténet megjelenési ideje, pedig nem más, mint: 1935. február 17. Ekkor indult útjára vasárnapi képregényként. Ráadásul színesben!!! Majd csak 1936-tól jön a sorozat többi történetének napi megjelenése, sztrip formában. Sajnos az amerikai lapok archiválása filmre, már nem színesben történt, így csak ezzel a képpel tudom prezentálni... a magyarral együtt. Az amerikai verzió a The San Francisco Examiner Sunból származik.

Na, akkor ezt sikerült is beazonosítani. De hogy jön ide az olló! Hári János az Ifjúság hetilapja több amerikai képregényt is közölt. Lássuk egy reklámját is a Délmagyarország című lapból:

Rögtön elsőnek ott is szerepel egy, ...miiii??? Puskás Pista Abessziniában? Ez akkor most magyar? Vagy amerikában magyar sztorit találtak ki?

Nyomozzuk ki!

Rögtön a harmadik kép alján egy név és egy év... majd az alsó két képkocka érdekes információt tartalmaz. két különböző számsor. 

2-19 és 2-24

??? Itt valami nem stimmel ez február 19.-e és február 24.-e. A fentebbi kép alapján 1936. évből. Keressük meg. Nagy segítség, hogy az amerikai lapok (elég nagy ország, így van rengeteg) sok esetben azonos időben, azonos képregénycsíkokat közöltek le. A következő segítség az alkotó neve. És igen, meg is van, de már megint: A mi van ? - kérdés merül fel bennem. De ahhoz, hogy jobban követhető legyen íme, a Hári János oldala:

és itt az Albuquerque Journal 1936. február 19.-i számának oldalán megjelent Tim Tíler's Luck képregény Lyman Young-tól.

De igen, az utolsó képkocka nem stimmel, ott lovasoknak kellene lennie a magyar szerint. akkor nézzük a lap 24.-i számát.

Hohó, meg is van a lovasjelenet, de ez előtt még vannak képkockák. Na ezek akkor bíz, kimaradtak a Hári-ból. És egyszerű számolással már meg is van egy eredmény, a két sor közt, mivel a lap vasárnapi színes képregény melléklete nem tartalmazza az adott sorozatot. Na jó, nem fej számolás, utána néztem. 15 képkocka hiányzik.

Közben előbukkant egy arc...

... ismerős, de őróla majd kicsit később. Na szóval 15 kép hiányzik, de mi van az elejével? Elárulom, a 17.-i és a 18.-i oldalakból sikerült Cs. Horváth-ot beelőzni, hacsak nem, ő már akkor, kilenc és fél évesen a kiadóknál ollóval játszadozott. Na félre a viccel, az ollós trükkel beelőzték Cs.Horváthot, és kreáltak egy magyar vonatkoztatású történetet. Itt a két sor, ha valakit érdekelne:

A későbbiekben, hogy hogyan is alakult a történet, fogalmam sincs. De azt hiszem egy oldal is elég volt ebből. Akkor most menjünk vissza ahhoz az ismerős leánykához, nini ő nem más mint a következő kivesézendő a Hári-ban megjelent képregény, az Árva Panni története, szereplője.

Ugye, hogy ismerős? Keressünk ismét! King utáni keresgélgetés közben találtam, hogy nagy eséllyel Árva Panni története is a vasárnapi mellékletekben lehetett. Tehát olyan évet kell keresni, amelyikben a képregények dátumai vasárnappal egyeznek. Bár itt is, a magyar változat két kockája is tartalmaz számot.

1935. július 7.,július 14.,július 28. és augusztus 4.-i számok megnyesett változata.

( a július 21.-i szám kockái nem voltak szükségesek a magyarított történethez)

Háááát, ennyit a Hári jánosról. Ehhez képest, nem is szabdalt akkorát Cs.Horváth, anno. Nem részlezetem most az Ő vágós korszakát. Szerintem nagyjából ismert annak, aki foglalkozik a magyar képregényekkel.

"Puskás Pista mintájára", megtalálható a német Frösiben egy képregény, amiben Zórád Ernő, Ivanhoe képregényének kockáit használták fel, John Bird kalandjaihoz.

És akkor még egy kérdés, vajon hogy jött ide az elején, Tulipános Fanfan.

A válasz egyszerű, a franciák is járatosak az ollótechnikában. Konkrétan a Pif képregényei alapján sorra adták ki a képregényekkel teli Pif Parade Adventure könyveket. Na de ezek teljesen más méretben készültek, így ott is előkerült az olló. (a mintáknál mindig felül a Pochet, alatta a Vaillant és Pif képregény)

Robin des Bois:

 Jacques Flash:

Ezt a történetet Jacques Flashtól, a magyar Pajtás űbereli, kb.: 30 képben sikerül elmesélnie.

és Tulipános Fanfan:

Aztán itt a vége, történetemnek, biztos több országban is használatos eszköz a képregényeknél,

Az olló!