Ha felmerül a kérdés, mikortól is jelent meg a sajtóban képregény, időpontilag a magyar származású Pulitzer József juthat eszünkbe. Az 1800-as évek vége.
Pontosabban :
1895.
A Pulitzer József által vezetett New York World és a William Randolph Hearst irányította, New York Journal című újságjai közt hatalmas médiaháború zajlott az olvasókért. A botrány- és szenzációkeltés mellett igényes grafikák is segítették a példányszámok feltornázását. Aztán jött egy ember, Richard Felton Outcault nevű amerikai rajzoló, és jött egy ötlet!
Egy érdekes sárga öltözetbe bújtatott emberke, Yellow Kid történetei elevenedtek meg a New York World olvasóinak szórakoztatására.
De ide lehetne sorolni akár a szintén a New York World-ben megjelent, A csókolózás anatómiája képsorait is:
Megjelenés 1986.április 26. New York World
Jó rendben, de nézzünk egy kicsit korábbi időkre...
Ki is juthatna eszünkbe? Ja, igen, két kis kópé atyja, Wilhelm Busch!
Busch legismertebb figurái ők, név szerint Max und Moritz...
Két csibész legényke, akik folyamatosan különböző csínytevésekre használják fejüket, először az 1865-ös Münchener Bilderbogen lapjain kelt életre. Történeteik nálunk is ismertek, bár hol Max és Móric, hol Marczi és Miska címmel jelentek meg.
Máris 30 évvel előrébb vagyunk Pulitzernél...
Hohó, álljunk meg emberek! Nekem dereng valami! Valami, ami magyar! Jókai Mór és Jankó János.
Igen! Jókai Mór, az Üstökös 8. kötetének 15. számában, 1861-ben.
Tehát, ha mindent nem is, de Wilhelm Busch Max és Moritz párosát megelőzte kettősük...
Nézzünk még el előrébb!!!
Rodolphe Töpffer (Genf, 1799 január 31. – Genf, 1846 június 8.) svájci grafikus, az európai képregény egyik feltalálója !?
Karaktere, M. Jabot úr! Képregényei humorosak, amelyek karikatúrát állítanak az 1800-as évek úri fiúk társaságbeli modorára. 1831-ben készült és 1833-ban jelent meg.
És már el is érkeztünk a század elejére.
Nem rossz, nem rossz, haladunk...
1700-as évek, képregény? Hmmm... esetleg az 1697-ben született William Hogart jut eszembe, és egyik legismertebb műve A Harlot's Progress.
Hat képből áll, amelyek kronologikusan elmondják egy fiatal lány történetét, akinek a prostitúcióban való felemelkedését és bukását ismerhetjük meg. Hódít a prostitúció, ami magával hozza a szégyen bélyegét ... A lányok még mindig a szexuális kereskedelembe látják a csábítást, a jobb élet ígéretét, de gyakran úgy, mint ez a lány ebben a történetben, rabként és szenvedve a kiszolgáltatottságtól és a nemi betegségtől. Ennek a történetnek férfi változatában, ami 1735-ben jelent meg, a Rake's Progress-ben bemutatja a férfit, aki minden pénzét áldozza az italra, nőkre és a szerencsejátékra.
De ebbe a századba sorolnám James Gillray munkáit is:
1793
és, pluszként említésre méltó munkája, melyben már szerepel a szóbuborék 1803-ból:
Hú ha, elérkeztünk az 1600-as évekhez. Vajon a kor festői, művészei, mennyire alkothattak a mai szemnek elfogadható szintű képregényt?
Na mélyedjünk el a kor adta művészetben. Talán a legismertebb egyik ága a metszetek.
Na és még ott van a könyvnyomtatás kérdése is. Míg Európában a kezdetekben, kézzel történt, írnokok által a könyvek másolása, 1453-ban egy a Német-római Császárság idején élő aranyművesből lett nyomdász, Gutenbergnek köszönhetően már kézzel szedett könyvek nyomtatását indította el Európa szerte.
Ez a technológia igazolódni látszott abban, hogy, amíg kézzel egy évig is eltartott egy Biblia lemásolása, a Gutenberg nyomdával ugyanennyi idő alatt több száz másolatot lehetett készíteni.
És Gutenbergnek köszönhetően megnyílt az út a könyvnyomtatásban, a rajzok, karikatúrák sokszorosítása és terjesztése előtt.
1600-as évek.
1689-ben Johannes Tangena rézkarca jelenik meg Az igaz vallás helyreállítása Nagy Britanniában címmel:
Majd:
Igaz elbeszélés egy pápista összeesküvésről címmel Sir Edmund Berry Godfrey története jelent meg 1682. május 5.-én 12 képkockában. (Tudomásom szerint a The British Museum tulajdona.) Az angol összeesküvő Titus Oates.
A képtörténet itt nem ér véget, mert folytatása is van:
Az összeesküvés és Oates elegendő ihlet volt , Francis Barlow ( 1626-1704 .) Angol festő és illusztrátornak egy kártyasor elkészítésére.
De ne gyökerezzünk le 1682-ben, hiszen két évvel korábban Sr Edmund Godfrey meggyilkolását,
T.Dawks (1655-1694) is feldolgozta:
Azt a kutya úristenit!
Hát itt már majd háromszázötven év van a mai dátumhoz képest!
És mi jöhet még???
Mi? Na gondolkodjunk, 1680 előtt mi is volt a történelemben?
Ja, meg van! A harmincéves háború! Ennek az időnek művészei vajon miként viszonyultak a történetek képi ábrázolásával?
Nicsak, nicsak, egy metszetkészítő svájcból, Matthäus Merian ( 1593-1650)
Európát megjárva végezte tanulmányait, majd véglegesen Frankfurtot választva otthonának, egy kiadótulajdonos Johann Theodor de Bry alkalmazottjaként kezdte pályáját. Majd feleségül véve a munkaadója lányát Meriant, végképp elkötelezte magát tanult pályája iránt. Johann Theodor de Bry halála után felesége által, és hogy frankfurti állampolgár lett, jogot szerzett arra, hogy önálló kiadó lehessen. 1626-tól 1650-ig, haláláig volt a kiadó vezetője. Halála után munkásságát fiai, Matthäus és Caspar vitték tovább.
Na de mi köti össze a dolgokat? Hol a kapocs?
Van egy metszetkészítő a harmincéves háború idejéből. És még mi? Kell egy ismert név! Wallenstein!
Wallenstein?
Igen, Egy nagy név a harmincéves háborúból. Egy név aki már ott volt a törökök visszaverésénél, és a Bocskai felkelésnél is.
26 évesen már ezredes, pedig kisnemesi család sarja. Hatalmas stratégiái egyre magasabbra emelték. Első házassága hozzásegítette Morvaország nagybirtokosi címéhez, míg második házassága az Udvar kapuit nyitotta meg számára. A cseh felkelés leverése meghozta a hercegi címet is. ekkor már saját nagy létszámú sereggel rendelkezett. 1633-as svédek elleni győzelem után, a téli támadásokat nem tartva ésszerűnek, magára hagyta a bajor Miksa-t. Ez az udvarnak nem tetsző cselekedetként, II. Ferdinánd császár halálos ítéletet hozott fejére. Walter Butler ír ezredes kapta a feladatot, hogy Wallenstein halott legyen. Wallenstein ez időben magyar földön, Egerben tartózkodott. EGERBEN! Hó, akkor itt megint magyar kapocs van a dologban! Igen, ott, és 1633.február 25.-én Butler csapata, Wallenstein embereit egy vacsorán, csoportosan kivégezték, majd Wallensteint, szállásán egy halálos döféssel végezték ki. Így halt meg a harmincéves háború legnagyobb hadvezére, a német-római császári hadsereg tüzérségének megteremtője.
És ez akkor most hogy jön a képregényhez?
Matthäus Merian - Albrecht von Wallenstein, e kettő név egy alkotást takar, mely szerint, Merian nevéhez fűződik a 21 kötetes Topographia Germaniae sorozata, melyben városok alaprajzai és távlati képei szerepeltek, emellett világtérkép és a világ legtöbb országának térképe is. Emellett a többkötetes Theatrum Europeam, Európa topográfiája, a harmincéves háború korszakáról. ( Ezt örökösei fejezték be. )
A Theatrum Europeam egy 11 kötetes kiadvány 1635 és 1723 között jelent meg. A harmadik kötetében a híres katonai parancsnok, Albrecht von Wallenstein, friedlandi herceg tervezett gyilkosságát ábrázolta, amely 1634. február 25-én történt, Chebben ( Eger )
Ez egy olyan esemény, amelyről a világot tájékoztatni kell. Azokban az időkben a legfrissebb hírközlési mód olyan nyomtatott szórólapokon keresztül valósult meg, amelyek viszonylag egyszerűen készültek és terjesztettek. Matthäus Merian 1635-ben és készítette a rajzot, amely a metszetek modelljeként szolgált. A rajz magába foglalt egy képregényt, egy képregényt egy városról, Egerről, magyar városról, egy emberről, aki a magyar honból a törököt is űzte,
Wallensteinről...
a rajz,
és a metszet...
Csak eljutottunk a gondolatom végére,
mely szerint már az 1600-as években is volt magyar vonatkoztatású képregény!
