Na, ez nem egy bő lére eresztett témakör. Nem sok képregény köszöntött be a látóterembe ezen időszakból.
Talán az első emlékezetes kiadvány ami ráadásul nem folytatásos oldalankénti közlés, ( mint a régi szép képregényes aranykorban ) egy, (azaz, kettő) albumformájú A4-es irkakötött képregény.
Címe: Tűzvihar 1956.
A fenti megjegyzés, miszerint, egy, ( azaz kettő ) annyit tükröz, hogy a kiadvány megjelent a Képes Kiadó és Fazekas Attila magánkiadásában is. Íme:
A történet írója Bán Mór, akinek köszönhetjük Hunyadi - A hajnalcsillag fénye címre hallgató regényét, amely nagy szerencsénkre a Füles rejtvényújság is leközölte, de mindamellett színes albumban is megjelent.
( Szerintem sokunk várja ennek folytatását is )
A Tűzvihar 1956, az ötvenedik évforduló alkalmára köszöntött be életünkbe. Története a ma is Pesten élő Évi 56-os története, személyes visszaemlékezése. A múltbéli harcok felidézése, a szerelmi szálakkal megfűszerezve, míg érezhetően, a légkör a reménytelen, kilátástalan jövőt is elénk festi...
Majd ezt a kiadványt követve, tíz év elteltével kimozdulva Budapestről, délen, egy vidéki kisvárosban újra táncolnak a ceruzák a lapokon, hogy újabb történet olvastassa önmagát.
Szigetváron, Sarlós Endre otthonában születik meg a következő 56-os történet, amit Pécs város önkormányzata megrendelésére Pozsgai Zsolt írt.
A Mecseki Láthatatlanok, az 1956 pécsi története...
A kiadványról itt lehet olvasni egy tartalmasabb cikket:
A hatvanadik évfordulót, közben beelőzte 2014-ben, egy öt oldalas amerikai képregény Jack Kirby-nek köszönhetően. Igaz, az eredeti már 1959-ben megjelent, a Marvel Comics elődje, az Atlas kiadó Battle sorozatában. A füzet 65. száma egy Budapesti történetet mesél el az 1956-os forradalomról. A címe Ring of Steel, avagy Páncélgyűrű, magyarosan fordítva és utalva a szovjet páncélosokra. A cím rögtön a borítón, a grafikával együtt egy oldal pluszt ad a képregényhez.
2014 a képregény szempontjából egy magyar nyelvű megjelenése az amerikai képregénynek. Megemlékezés az 56-os eseményekről a vajdasági Képes Ifjúság oldalain.
( Három számban két-két oldalt közöltek le.)
Ha már így beelőzte a magyar képregényeket, akkor ne feledkezzünk meg Yves Chaland francia képregényéről sem. Vacances á Budapest. Freddy Lombard története 1988-ban jelent meg.
( Magyarul még várat magára. )
Térjünk vissza az időben, napjainkba. Majdnem célba talált, plusz, mínusz egy év. Majdnem kerek évfordulós lett a Budapest angyala is. Nem, nem a 2011-ben megjelent azonos címet viselő Ángel Sanz-Briznek állít emléket. Ez a cím Futaki Attila 1956-os fikció története, ami 2017-ben jelent meg.
( Részemről beszerzésre vár még az idén. )
De itt egy olvasnivaló a képregényről.
És akkor a fő gondolatok célegyeneseként hajózzunk megint Amerika partjai felé. Igen, Amerikában, dél-Amerikában, rázoomolva, Argentiná-ban 1945-ben megszületett egy lap Intervalo címmel az Editorial Columba gondozásában.
A Tarzan, Flash és Superman történetek mellett...számtalan sok képregény történet szórakoztatta az olvasót egészen 1967-ig. Majd átalakulását követve Intervalo Album-ként továbbra is közli képregényeit 2000-ig.
Olyan alkotók nevei tűnnek fel, mint Robin Woob, Pedro M. Mazzino, Carlos Vogt.
Számunkra az 1973-as év az érdekes. Ebben az évben jelent meg a 318-as szám. Jött egy író, és jött egy rajzoló, José Luis Arévalo és John Lawrence.
És jött egy cím: Budapest, invierno de 1956.
Most ők mesélik 56 történetét...
Hirtelen jött a brutális zaj, ami mindent elárasztott.
Félelmetes dübörgése volt a kornak,
hogy mutassa, már rég vége a nyárnak.
